| Adapterek | Építmények | Fagyvédelmi gépek | Fólia | Fúvókák | Gázolajkutak | Gréderek | Hajtott tengelyek | Hígtrágya kijuttatók | Hűtő- és szellőzőberendezések | Kaszák |
| Kazaltakarók | Kertészeti munkagépek | Kézi gyomirtógépek | Kombájnok | Konténerek | Kosaras liftek | Multifunkcionális munkagépek | Öntöződobok | Permetezőgépek |
| Pótkocsik | Rendsodrók -terítők | Talajlaborok | Talajmunka-gépek | Teljesítményoptimalizálók | Traktorok | Tuskómaró gépek | Vetőgépek |
Horsch (38)
Talajművelés és talajtakarás
Az igen intenzíven és talajtakaró nélkül maradt földek felszínét viszi a szél és a víz is. Ez a tavaszi simítózások, magágy készítések után mindig is így volt, csak most a véletlen baleset és a tavalyi extrém aszály után egyre több ember kezdi felismerni, hogy még ilyen jelenség is van. A gond azzal van, hogy az extrémitásokból van egyre több. A csapadék nem rendeltetés-szerűen jön, enyhébbek a telek, de úgyszintén csapadékszegényebbek. A nyarak egyre szárazabbak és melegebbek.
Sokan a víz tárolásában látnák a megoldást, azonban jó tudni, hogy csak téli csapadékkal a kukorica nem húzza ki az aratásig. Ehhez tájszerű vízgazdálkodásra lenne szükség, ami valószínű, hogy már nehezen lesz megoldható, mert nagyon sok ember magántulajdonát sértené.
A vetés az alapja az aratásnak
A vetés az alapja az aratásnak, ez teljességgel igaz, ha nem vetünk nem is lesz mit aratni. Azonban nem mindegy, hogy miként történik ez a művelet. Nagyon sokszor lehet látni olyan személyeket, akik „elszórtam műtrágya szóróval és rekord termésem lett” szólamokkal dicsekednek és még igaz is lehet. Erre mondják felénk, hogy még a vak tyúk is talál szemet.
A stabil, folyton magas termést elérő termelőknek azonban más a véleményük!
A kukoricánál a növény nemesítők is elárulják, hogy a termés szempontjából első helyen a vetőmag pontos mélységbe történő lehelyezése áll! Ez után következnek a többi szempontok. Ezért néz úgy ki egy szemenkénti vetőgép ahogy. A vetőtárcsák, mélységtartó kerekek, stb…
Mennyire intenzíven műveljük a földjeinket?
Elkezdődött az új év és olyan az érzésünk, mintha késő ősz, vagy kora tavasz fogadna. Az első rovarölő kezelések az év első napjaiban már megtörténtek. Az egyre enyhébb telek egyik eredménye, hogy természetes úton kisebb a rovarok pusztulása, így pl. a repcében már január első napjaiban kezeléseket kellett eszközölni. Egy másik érdekesség, hogy a késő őszi vetések nagyon jól érzik magukat és erősödnek, a korai vetések pedig lassan kinövik magukat az egészséges „méretből”. Ellenben a takaró növények is nagyon jól viselkednek és végzik a dolgukat!
A talajművelés egyre jobban specializálódik. Az aszályos évek lassan kezdik megtanítani a termelőket a helyesnek tűnő talajművelésre. Ezt látjuk a különböző gyártók által kínált kiegészítő munkaeszköz portfóliókon is. Az utóbbi két három évben megjelentek a különböző sekély művelésű munkagépek és egyre nagyobb népszerűségnek is örvendenek.
Lehet másképp is?
Az elmúlt minimum 50 év korszerű (ma már korszerűtlen) szuper-intenzív termesztéstechnológiák mellett oda jutottunk, hogy a legtöbb termőterületről eltűnt az igazi termőréteg!
Az ökröt és a lovat lecseréltük traktorra, azonban az eszközök zöme maradt. Újabbak, modernebbek lettek, de a technológia nem változott. Amíg korábban a paraszt hátul ballagott és látta a munka eredményét a traktorra való váltásnál már ez is megszűnt. A sok és egyre több lóerő, egyre több olyan dolgot engedett meg a termelőknek, amit korábban nem tudtak elvégezni, így a hiba faktor is egyenes arányban nőtt a lóerővel.
Válság van, vagy csak ránk erőltetik?
Állandóan azt halljuk, hogy válság van. Nincs gáz, (de van, csak „nem akarjuk” átvenni), drága, így nincs vagy igen kevés a műtrágya, kevés az üzemanyag (a helyzet ugyanaz). Megy fel mindennek az ára. A válság kezdetén vagyunk, lesz ez még rosszabb is.
Természetesen az előrejelzéseket figyelni kell, de ha lehet ne foglalkozzunk a válsággal. Úgyis legtöbbször olyan dolgok történnek, amit mi kis emberek nem tudunk befolyásolni. Általában a politikának a válság-propagandája arra jó, hogy a korábbi melléfogásait eltakarja.
Klímaváltozás – Lesz még alapművelés?
Az elmúlt negyven év klíma előre-jelzései kezdenek beérni. Azonban az utóbbi években mintha az extrémitások még inkább felerősödtek volna. Ez azt jelenti, hogy a nagy meleggel járó szárazságot a hirtelen és nagy mennyiségű csapadék követi. Lehet, hogy nagyon sok termelőnek át kell gondolni a vetésforgót!
A talajművelés vagy éppen nem művelés is nagyon terítéken van. Sokan úgy gondolják a talajból akkor nem veszítenek nedvességet, ha az nem lesz művelve, csak direkt vetés és aratás legyen. Közte meg némi növényvédelem. Szerencsénkre a HORSCH család már a 60-as évektől próbálkozik a minimális talajműveléssel, így látjuk hol vannak a nehézségek és mit kell tenni azért, hogy a terméseket stabilizálni tudjuk.
Lehet mindenkinek szójázni!
Amennyiben a zöld hullám elérkezik és csökkenteni kell a műtrágya és vegyszer mennyiséget, szét kell nézni a piacon az alternatív növények termesztése terén is. Egyik ilyen növény lehet az olajlen a gyengébb termőképes területeken, mondjuk ott, ahol 30 évvel ezelőtt rostlent termesztettek. Egy másik igen felszálló tendenciát mutató növény a szója. A piacon nagy kereslet van a GMO-mentesre! Azt nem kell mondani, hogy a takarmánykészítésben mekkora szerepe van. A jelenlegi magas N ár mellett és ott, ahol termeszthető, kimondottan érdemes vele foglalkozni. Az is igaz, hogy a szója termesztéshez is kell némi agrotechnikai ismeret.
Hol termeszthető?
A szója szereti a meleget, így a vetési ideje a kukorica után szokott történni.
Nagyon sokan csak nézünk és nem értjük, hogy mi miért van? Miért van felmelegedés, miért nincs eső és a háború is úgy kezdődött, hogy „a komám visszaütött”?
Óriási a szárazság nem csak az ország keleti felén, hanem már a Dunántúlon is vannak régiók, ahol kezd felszáradni a kukorica.
Mit lehetne tenni, hogy az igen kevés csapadék mellett mégis termelni tudjunk? Mi lenne a megoldás? – NoTill – MinTill – StripTill ?
A leglényegesebb dolog, hogy azt a csapadékot, ami lehullott, valahogy a földben tudjuk tartani.
Volt víz, most aszály van!
Mindig azt hallottuk, hogy víz-nagyhatalom vagyunk és most mégis lesújtott az évszázad aszálya. Igaz, hogy ebből az évszázadból még sok van hátra, és a végén tudjuk majd megmondani, hogy ez az idei aszály csak jelzés volt-e és jönnek még keményebb évek?
Azt látni, hogy a víz egyszer belvizet okoz, másik alkalommal aszályt.
Az input anyagok egyre drágábbak. Sokszor az is kérdés, hogy egyáltalán hozzá jutunk-e? A műtrágya az egyik legnagyobb arányban van jelen a termesztési költségek között. Miként juttatjuk ki és milyen arányban fog hasznosulni nagyon nem mindegy!
A műtrágya depóba való lehelyezése egy válasz lehet a kihívásokra és a jobb gazdaságosságú termelésre.
Gyártók
Forgalmazók
Ajánlatunk
PARTNEREINK
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva! A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget.